A kovaföld fehér, laza vagy krétaszerű, néha finoman rétegzett vagy palás üledék, amely kovaalgák, diatomaceák kovavázainak felhalmozódásával keletkezett. Alakjuk változatos: tű, pálcika, korong, háromszög és/vagy négyszög. Az algák édesvízben és tengervízben is élnek. A vázépítéshez szükséges kovasavat a vízből vonják ki. Ezért a hasznosítható kovaföldtelepek legnagyobb része vulkáni területhez kötött.
A vulkáni üvegből és tufából a kovasav aránylag könnyen kioldódik a földpátok hidrolitos bomlásakor, anyag-ásványosadásakor pedig kovasav szabadul fel. Ilyen körülmények között a leginkább biztosított a kovasav utánpótlása, tehát a kovaalgák életfeltétele.
Az algák életműködésük közben a páncélt ledobják. A biotóp megváltozásával tömegesen pusztulhatnak el. Ehhez járul még, hogy számos állatnak főtáplálékul a diatomaceák szolgáltatják. A kovapáncél, mint emészthetetlen anyag az iszapba kerül. E tényezők eredményezik a kovapáncélok felhalmozódását és az akár több 10 méter vastag kovaföldüledék kialakulását.
A kovaföld fizikai tulajdonságai a kovavázak különleges felépítésére vezethetők vissza. Ezzel kapcsolatos igen nagy porozitása és kis térfogatsúlya. Fajsúlya 2,1-2,2. Olvadáspontja 1610-1750ºC. Savakkal szemben ellenálló, csak fluorsavban oldódik. Levegő jelenlétében való izzításakor (600-800 ºC) a szerves anyagok elégnek.
tovább
|
