+36 (30) 591 9138 ‮ uh.tlifaide@selas ‭

Felhasználási területek

A kovaföld legjelentősebb felhasználási területei

Legelterjedtebb felhasználása, mint szűrőanyag (filter) történik
- a sörgyártás,
- a borászat,
- növényvédőszer-gyártás
- a gyümölcs tartalmú üdítő ital előállítás,
- a növényolaj gyártás,
- a vízkezelés,
- a titánium-dioxid gyártás,
- gyógyszeripar.

Kitöltő-anyag (filler) a
- festékgyártás,
- súrolószerek,
- mezőgazdaság,
- katalizátorok,
- papírgyártás,
- szigeteléstechnika,
- Portland cement.

Szorbens anyag (spillage control)
- Környezetvédelem,
- veszélyeshulladék-kezelés
- kiömlés, havária események esetén,
- csúszásgátlás
- háziállatalom

Speciális felhasználási területek
- alumínium- és acélipari hevítőkemencék tűz- és kopásálló bélésanyagának gyártásához
- máz- és zománcipari, valamint üvegipari olvasztókemencék építőelemeinek gyártásához
- erőművek csővezetékeinek szigetelése, kohászati gyártóberendezések szigetelése
- hőszigetelő-anyag
- atomerőművek, izotóplaboratóriumok
- gyógyhatású készítmények, kozmetikumok gyártása (magas ásványanyag tartalmának és felszívó képességének köszönhetően)



A kovaföld általános jellemzői

A kovaföld fehér, laza vagy krétaszerű, néha finoman rétegzett vagy palás üledék, amely kovaalgák, diatomaceák kovavázainak felhalmozódásával keletkezett. Alakjuk változatos: tű, pálcika, korong, háromszög és/vagy négyszög. Az algák édesvízben és tengervízben is élnek.

A vázépítéshez szükséges kovasavat a vízből vonják ki. Ezért a hasznosítható kovaföldtelepek legnagyobb része vulkáni területhez kötött. A vulkáni üvegből és tufából a kovasav aránylag könnyen kioldódik a földpátok hidrolitos bomlásakor, anyag-ásványosadásakor pedig kovasav szabadul fel. Ilyen körülmények között a leginkább biztosított a kovasav utánpótlása, a kovaalgák életfeltétele.

Az algák életműködésük közben a páncélt ledobják. A biotóp megváltozásával tömegesen pusztulhatnak el. Ehhez hozzájárul még, hogy számos állatnak a főtáplálékot a diatomaceák szolgáltatják. A kovapáncél, mint emészthetetlen anyag az iszapba kerül. E tényezők eredményezik a kovapáncélok felhalmozódását és az akár több 10 méter vastag kovaföldüledék kialakulását.

A kovaföld fizikai tulajdonságai a kovavázak különleges felépítésére vezethetők vissza. Ezzel kapcsolatos igen nagy porozitása és kis térfogatsúlya. Fajsúlya 2,1-2,2 g/cm3. Olvadáspontja 1610-1750ºC. Savakkal szemben ellenálló, csak fluorsavban oldódik. Levegő jelenlétében való izzításakor (600-800 ºC) a szerves anyagok elégnek.

Az Erdőbényei kovaföld jellemzői

Ez a szerves eredetű üledékes ásvány, alapvetően kovaalgákbóI áll és jelentős készletei vannak a Tokaj vidéki hegyekben. Az ottani édesvizi medencében és a körül keletkezett 12 millió évvel ezelőtt 25 km2 területen. A hegy középső részén néhány diatóma vagy kovaföld előfordulást tártak fel a riolit tufa alapkőzeten más érdekes ipari ásvánnyal együtt (bentonit, perlit, pumicit, kvarcitok, limnokvarcitok, zeolitok).

A kitermelés az 1890-es évek körül indult, de jelentősebb mennyiséget csak az ötvenes években értek el, amikor is újszerű felhasználási igény mutatkozott a kovaföld iránt. A termelő üzemet Erdőbényén állították fel (száraz és nedves őrlés, porlasztva szárítás, kalcinálás). Jelenleg az éves termelés több, mint 60%-a exportra kerül.


Ásványos összetétel
Ásvány Aránya [%]
Amorf diatóma 75-85
Montmorillonit 6-8
Kvarc 1
Földpát 1-2
Kalcit 5-6
Aragonit 3-4

Kémiai összetétel
Anyag Százalékos arány
SiO2 78-85
Al2O3 3,6-8,5
Fe2O3 0,5-3,6
TiO2 0,1-0,3
CaO 0,6-1,8
MgO 0,3-0,6
K2O 0,3
Na2O 0,1-0,2

Fizikai jellemzők
Jellemző Mérték
Fajsúly [g/cm3] 2,1-2,2
Térfogatsúly [g/cm3] 0,7-0,8
Örlemény litersúlya [g/l] 190-280
Porozitás 0,66-0,69
Fehérség [%] 60-67
Olvadáspont ºC 1500-1580
Fajlagos felület [m2/g] 110-162
>